A kötegelő és adagolóképesség kulcsfontosságú az anyagok pontos mennyiségének ellenőrzéséhez a gyártás, az élelmiszer -előállítás, a gyógyszerek és más iparágakban. Ezek a gépek automatizálják az anyagok pontos mennyiségben történő mérésének és adagolásának folyamatát, biztosítva a következetességet, a minőséget és a hatékonyságot. Így működnek általában:
1. kötőgépek:
A kötegelés arra utal, hogy a speciális mennyiségek mérésének folyamatát, gyakran nagyobb mennyiségben, egy adott termelési ciklusban kell használni. A kötegelt gépeket úgy tervezték, hogy több összetevőt kezeljenek és pontos arányban kombinálják őket.
Hogyan működnek a kötegelőgépek:
• Bemeneti anyagok: Anyagokat (folyadékokat, porokat, szilárd anyagokat stb.) Betesznek a gépbe, akár manuálisan, akár automatikusan. Ezeket az anyagokat silókban, garatokban vagy tartályokban tárolják.
• Mérési rendszer: A gép különféle mérési rendszereket, például terhelési cellákat, térfogat -érzékelőket vagy áramlási mérőket használ az anyag mennyiségének meghatározására. Ezek a rendszerek biztosítják az egyes anyagok pontos mennyiségét.
• Vezérlőrendszer: A központi vezérlőegység (általában egy számítógép vagy PLC - programozható logikai vezérlő) egy recepttel vagy kötegelt képlettel van programozva. Ellenőrzi az anyagok áramlását, és biztosítja, hogy a megfelelő mennyiségek adagolódjanak.
• Adagolás: Miután az anyagot megmérik, azt egy keverőkamrába, tartályba vagy szállítási rendszerbe engedik. Az adagolást gravitációval, csavarszalagokkal, pneumatikus szállítószalagokkal vagy szivattyúkkal lehet elvégezni (folyadékokhoz).
• Ellenőrzés és beállítás: Sok rendszernek van érzékelője vagy skálája az anyag mennyiségének ellenőrzéséhez és annak megerősítéséhez, hogy megfelel -e a szükséges összegnek. Ha eltéréseket észlelnek, akkor a kiigazításokat automatikusan végezzük.
A tételek típusai:
• Gravimetrikus tétel: Ez a módszer méri az anyagok súlyát, amikor azokat a tételbe adják, terhelési cellák vagy mérlegek felhasználásával. Gyakran pontosabb, főleg a szilárd anyagok és a porok esetében.
• Volumetrikus kötegelés: Ebben a módszerben a gép méri az adagolt anyagok mennyiségét. Ez általában gyorsabb, de kevésbé lehet pontos, mint a gravimetrikus tétel, különösen a sűrűségű anyagok esetében.
2. adagológépek:
Az adagolás az anyagok pontos összeadására vagy adagolására utal, gyakran kisebb mennyiségben vagy folyamatos folyamatokban. Az adagológépeket konkrét mennyiségű összetevők, vegyi anyagok vagy egyéb anyagok hozzáadására használják következetes sebességgel.
Hogyan működnek az adagológépek:
• Pontos mérés: Az adagológépek általában érzékelőket, motorokat vagy szivattyúkat használnak az adagolt anyag sebességének és mennyiségének szabályozására. Az adagolás az alkalmazástól függően rögzített mennyiségben vagy változó sebességgel végezhető el.
• Vezérlőrendszer: Mint a kötegelt gépek, az adagológépeket egy PLC vagy más elektronikus rendszer is vezérli, amelyek szabályozzák az adagolási folyamatot. Az operátorok a kívánt adagot a folyamatigények alapján állíthatják be.
• Adagolási mechanizmusok:
• Volumetrikus adagolás: Folyadékok és porok esetén a térfogati szivattyúk vagy augerek szabályozzák az áramlási sebességet, és ciklusonként beállított térfogatot vagy mennyiséget biztosítanak.
• Gravimetrikus adagolás: A tételhez hasonlóan a gravimetrikus adagolás a terhelési cellákra támaszkodik annak biztosítása érdekében, hogy az anyag pontos súlya adagoljon.
• Pneumatikus vagy mechanikus adagolás: Egyes rendszerek pneumatikus nyomást vagy mechanikai rendszereket használnak az anyagok adagoló kamrába történő tolására vagy áthelyezésére.
• Visszajelzés és beállítás: Az adagolási rendszerek gyakran beépítik a visszacsatolási hurkokat, ahol az érzékelők figyelemmel kísérik az adagolt összeget, és az adatokat visszaadják a vezérlőrendszerbe az adagolási folyamat finomhangolására, ha szükséges.
Az adagolási rendszerek típusai:
• Folyamatos adagolás: Az anyagot folyamatosan hozzáadják szabályozott sebességgel idővel, gyakran olyan folyamatokban használják, mint a kémiai injekció, a vízkezelés vagy a folyamatos gyártási vonalak.
• Tétel adagolása: Egy meghatározott mennyiségű anyagot adagolunk előre meghatározott időközönként, hogy egy tételt képezzenek. Általában olyan folyamatokban használják, amelyek kicsi, ellenőrzött kiegészítéseket igényelnek, például az élelmiszer- vagy gyógyszergyártásban.
3. A tétel- és adagolási rendszerek integrálása:
Sok iparágban a tételek és az adagolók együtt működnek. A recept fő összetevőinek mérésére egy kötegelő rendszert lehet használni, majd egy adagolórendszert használnak pontos mennyiségű specifikus, gyakran drága vagy aktív összetevők hozzáadására. Például:
• Élelmiszeripar: A kötegelő rendszer olyan ömlesztett összetevőket mér, mint a liszt, a cukor és az olaj, míg az adagolórendszer pontos mennyiségben hozzáadja az ízesítőket vagy tartósítószereket.
• Gyógyszergyártás: A kötegelt gép ömlesztett porokat vagy folyadékokat kezeli, míg az adagolók pontosan hozzáadják az aktív gyógyszerészeti összetevőket (API -k) a megfelelő koncentráció biztosítása érdekében.
Főbb jellemzők és technológiák a tétel- és adagolási gépekben:
• Automatizálás: Ezek a gépek általában automatizáltak, csökkentve a kézi munka szükségességét, és növelve a műveletek sebességét és pontosságát.
• Vezérlő rendszerek: fejlett PLC-k vagy számítógépes rendszerek, amelyek képesek kezelni a komplex recepteket, valós idejű beállításokat és a teljesítményt.
• Érzékelők és mérlegelési rendszerek: Terheléscellák, térfogat -érzékelők, áramlási mérők és nyomásérzékelők biztosítják a pontos adagolást és a kötegelt.
• HMI (emberi gép interfész): Felhasználói felület a operátorok számára a rendszerbeállítások megfigyelésére, beállítására és vezérlésére, beleértve az anyag mennyiségét és a kötegelt méreteket.
Alkalmazások:
• Élelmiszer -feldolgozás: Pontos összetevő adagolása a konzisztencia és a minőség érdekében.
• Gyógyszerek: A gyógyszergyártásban a hatóanyagok pontos adagolása.
• Kémiai gyártás: A vegyi anyagok pontos keverése, különösen a veszélyes vagy érzékeny folyamatokban.
• Építés: Beton és habarcs összetevőinek kötegelése az építőanyagokhoz.
• Műanyagok és polimerek: Az adalékanyagok és gyanták pontos adagolása a termeléshez.
Összefoglalva: a kötegelő és adagolóképesség segít abban, hogy az anyagokat pontosan mérjék, vegyék össze és adják pontosan, javítják a hatékonyságot, csökkentik a hulladékot és fenntartják a termelési folyamatok minőségét.
